8. fejezet

A szoba akkora volt, mint a régi szobám, csak erkély is tartozott hozzá.A talajt sötétbarna fával fedték le. Az ajtó jobbján egy  fekete négyfiókos szekrény állt.  A tetején a kedvenc könyveim sorakoztak. Az ágy, ami fekete színű és zöld ágytakaróval van fedve a nyílászáró bal oldalán álló falhoz volt tolva. A szoba felső sarkába egy tükrös asztalt állítottak, mellette meg a ruhásszekrények voltak. Az ágytól pár méterre egy íróasztalt raktak. Az erkélyre nyíló üvegajtó a másik ajtóval szemben volt. Az ajtóra zöld sötétítő függönyt akasztottak. A erkélyen egy kerek üvegasztal, fekete kovácsoltvas székek és egy fekete kanapé állt. A alját zöld csempével rakták ki. Az erkély korlátja is olyan vasból épült, mint amilyen a székeken van.

Odasétáltam  a szekrényekhez és kinyitottam azokat.

A bútor tele volt pakolva ruhákkal, ráadásul az én méretembe. Farmerek, bő pólók, széldzsekik, cipzáros pulcsik, és sorolhatnám még mik. Az alján az én kedvenc fajtájú és fazonú cipőim sorakoztak. Egy külön szakaszban edzőruhákat pakolt valaki.

Az erkély mellett volt egy ajtó, gondoltam a fürdőszobához vezet, ezért benyitottam.

Egy szó jutott az eszembe: luxus.

Kék csempe, óriási kád, zuhany, ami egybe szauna is, a polcokon a tusfürdőtől a hajzseléig, minden, ami kell(het). Egy külön ajtó mögött volt a WC.
Visszamentem a szobába. Nora az ágyon ült, de mikor beértem leszállt és odajött hozzám.
-Minden tökéletes?-érdeklődött.
-Tökéletes. Körbevezetsz a házban? Nem igazán tudok eligazodni.
-Persze, gyere-invitált és elindult. Követtem.
Először a könyvtárba mentünk, aminek az ajtaja az ebédlővel szemben nyílt. Ezt a két termet amúgy négy folyosó választotta el a lakrészemtől. A nagy és tágas szobában plafonig értek az ízléses, barna polcok. Középen ugyanilyen színű faasztalt, és székeket raktak. A szoba végében egy kandalló állt, barna fotelekkel szemben.
-A könyvek fajták szerint vannak sorakoztatva. Vámpírok, vérfarkasok, tündérek, és boszorkánymesterek történelme-intett egy magas polcra, amit négy részre osztottak.-A másik oldalon irodalom, fizika, biológia, egészségtan és kémia tankönyveket találsz-mutatott az előzővel szemben lévő oldalra.-Azon, ami a kandallót veszi körül olyanokat, amiket szórakozásból olvasunk, ugyan úgy, mint azon ami az ajtót övezi.
-Jó sok könyv. Tudod Nora, imádok olvasni-lelkendeztem.
-Az jó, máskor majd körül is nézhetsz, de most gyere, mert még van mit látnod.
Következő állomás az ebédlő volt.
-Mivel Peterhez tartozol velünk ülsz majd egy asztalnál, de fontos, hogy tudd, hogy csak akkor kezdhetsz el enni, ha  a Főnök engedélyt adott rá. Ez alól senki se kivétel-bólintottam.- Akkor mehetünk is tovább.
Az udvarra mentünk, az ebédlő hátsó ajtaján keresztül.
Úgy, hogy nem föntről  látja az ember, még nagyobbnak néz ki. A szökőkutat az ajtóval szembe építették, és az az ösvény, ami oda vezetett azt vörös rózsákkal ültették körbe. Ott, ahol álltam nem lehetett látni az óceánt.
Nora  nem nézelődött, csak ment tovább. Megkerültük a kastélyt, és egy nagy  sportpályára mentünk.
Normálisnak tűnt, azt leszámítva, hogy vagy négyszer nagyobb, mint egy normál pálya. Ennek a túloldalán egy épület állt. 
Ahhoz tartottunk. Bementünk.
-Itt fogsz edzeni a fiúkkal, meg este velünk. 
Khm...ezekre a bizonyos edzésekre kíváncsi leszek, hogy hogy fognak kinézni. Ugyanis a terem kétszer akkora lehet, mint az ebédlő, márpedig az se kicsi. Az  egész fel volt osztva négy részre fehér csíkokkal. Minden részen más tárgyak voltak. Jobboldalt elől edzőgépek, mögötte lévő részben súlyzók, baloldalt hátul matracok (és van egy olyan érzésem, hogy nem alvásra), meg bokszzsákok, hozzá kesztyűkkel. Baloldalt elől pisztolyok, kardok, kések sorakoztak,  pár nyíl meg hozzá az íj, meg még jó pár harci eszköz, amit nem tudtam megnevezni.
-Az edzéstervet a fiúk majd vacsoránál elmondják. A mosdó ott  van-mutatott egy ajtóra a terem végén.-De öltöző nincs, eleve úgy kell jönnöd.
-Jó.
-Hova vezesselek még?-gondolkozott hangosan.-Ebédlő megvolt, könyvtár pipa, udvar és edzőterem kihúzva-sorolta és hozzá az ujjain számolt.-Ja! Megvan. A többiek szobája. Gyere, megmutatom, ki hol lakik.
Visszamentünk a lakórészhez.
A folyosón  tizenkét ajtó volt. Nora sorolta  a neveket, és közbe jobb, avagy bal kezével az ajtóra mutatott.
-Jace, Alec, Marc, Rober, Payton, Sebastian szobája-mutatott a bal oldalt lévőkre.-Nick, Abby, Sarah, Lexi, az enyém, és a tied.  Uh, itt a kulcsod, nem lopunk, de Jace és Alec miatt jobban jársz ha zárod.
-Köszi! A kulcsot is és a tanácsot is!
A folyosó végére egy társalgót építettek, odamentünk. Abby és Sarah ott ült és limonádét ittak.
-Sziasztok! Gyertek, csatlakozzatok-invitált közelebb Abby.
-Miért is ne? Gyere Roxi!-letelepedtünk mi is. Pár perce ültünk ott és beszélgetünk a kastélyról, mikor Nora újra hozzám fordult.- Boszi?- felé fordultam, mire folytatta.-El tudsz találni most már nagyjából mindenhova?
-Igen, szerintem rendben leszek.
-Akkor jó, mentem, mert még van egy kis dolgom.
Felállt, hogy elinduljon, de ekkor egy sólyom repült felénk. Azt hittem, hogy nekimegy az ablaknak, de átment rajta. Egy levelet rögzítettek a lábához, vettem észre, de Nora megelőzött, már olvasta is. 
-Roxi, gyere, Sebastian üzeni, hogy le kell menni a tanuláshoz szükséges cuccokért.
-Áh, ezek szerint holnaptól tényleg kezdjük a tanulást-húztam el a szám, de a lányok arckifejezését látva elmosolyodtam.-Jól van, menjünk, szeretném amúgy is átnézni a könyveimet. -álltam fel.
-Sziasztok, vacsoránál találkozunk-intett Sarah.
-Oké, sziasztok!
Nora is felállt és elindultunk a tanuláshoz szükséges dolgokért a könyvtárba.